|
|
Jászapáti
Rövid történet
|
A
település a jászok megjelenése elõtt is
lakott terület volt.
Kun László
diplomája (1270) elrendelte a kunyhók és
sátrak
helyetti rendes falvak építését.
Apáti ekkortájt csekély lélekszámmal
bírhatott. Zsigmond király
idejében említette elõször egy 1391. februán 4-én, Budán kelt oklevél
Apathy
néven. Jászapátiban
már ekkor templom
állt, így a község alapítása
ennél régebbi idõre tehetõ, de tisztázatlan,
csakúgy mint a jászok eredete. A
középkorban virágzó élet volt
Jászapátin, a török idõkben
azonban az Eger felé vonuló
seregek útvonalaként szolgált, többször
feldúlták, kifosztották.
- 1554. török
hódoltság
- 1686. a
Jászság meghódolt Thököly Imre fejedelem
elõtt
- 1719. Sokan
elköltöztek Jászapátiból és
Kunszentmártonban telepedtek le.
- 1745-1759. A
templom megnagyobbítási munkálatai.
- 1757. A mostani
temetõ létrehozása.
A település is része volt a
Német Lovagrendnek 1702-ben elzálogosított Jászságnak. A földek
visszaváltását, a redemptiót
követõen Mária Teréziától kapott
mezõvárosi rangot 1746-ban. Ugyancsak a Jászkun Redemptio keretében, 1745-ben
Jászapáti lakosai váltották meg 8.000 arany forintért Kocsér kun pusztát, benépesülése
a XIX. században fokozatosan ment végbe, döntõen Jászapáti népfölöslegébõl.
1853-ban Jászapáti járási
székhely lett. A városi rangot 1876-ban, a
Jász-Kun-Hármas Kerület megszûnésekor
veszítette el.
- 1911. Gimnázium létesült
Jászapátin.
Jászapáti
1989-ben
nyerte vissza újra városi rangját.
|
|
Középiskolái a megyén
túli
vonzáskörzettel is bírnak. Mûemlékei
közül a leglátványosabb a két
tornyú templom. A város rendelkezik egy
termál-fürdõvel és a
hozzátarozó kempinggel, amely a külföldi
turisták körében is
kedvelt. |
 |
Jászapáti - Földrajzi fekvés
Az Észak-Alföldön,
Jász-Nagy-Szolnok megyében,
a Jászság nevû
tájegység második legnagyobb városa.
Területe: 78,16 km2
Földrajzi fekvés: Északi szélesség:
47,5136° Keleti hosszúság: 20,14°
Lakossága: 9800 fõ. Népsûrûsége: 125,4 fõ/km2.
|
